Verseghy Ferenc Gimnázium

Klebelsberg Kuno kultuszminiszter szándéka volt, hogy a tanintézmények nemzetünk nagyjairól kell elnevezni. Az 1831-ben alapított gimnázium 1922-ben, Verseghy Ferenc születésének 165. évfordulóján vette fel a szolnoki születésű tudós-költő nevét, amelyet az intézmény önképzőköre évtizedek óta viselte.

 

A Rákosi-korszakban az iskola nevét rövid időre Nikosz Beloianisz Gimnáziumra változtatták. 1955-ben azonban a nagy múltú intézmény visszakapta régi elnevezését.

1931-ben a Verseghy Ferenc Gimnázium diákjai és tantestülete is közreműködött a névadó tudós-költő újratemetési ünnepségén. “Itt áll most már az egyelőre egyszerű fakereszttel jelölt sírdomb, amely azonban mágikus erőt rejt magában és ezt az erőt meg kell éreznie a város minden polgárának, de főleg a minden nemesért lelkesedő ifjúi léleknek. Ez a sír ezentúl a szolnoki ifjúság szemében a dicsőséges nemzeti múlt egy szimbóluma lesz.”- írta  Valent István, a Verseghy önképzőkör vezető tanára az iskola értesítőjében megjelent Verseghy Ferenc hamvainak hazaszállítása című beszámolójában. Kezdeményezésére 1932 tavaszán a költő születésének 175. évfordulója alkalmából Verseghy Ferenc síremlékénél rendeztek emlékünnepséget az iskola diákjai. Ez a megemlékezés pedig hagyományt teremtett. Napjainkban is a gimnázium kilencedikes diákjai évről évre felkeresik a tudós-költő sírját Verseghy életének és munkásságának rövid méltatásával egybekötött megemlékezés keretében. Halottak napján az iskola tantestülete is koszorút helyez el a síremlékre.

A hagyományápoló nagy rendezvények közül kiemelkedik a Verseghy Gimnázium 1937-es jubileumi ünnepsége, amelynek egyik eseménye az iskola közelében, a Verseghy-parkban 1934-ben felállított Verseghy-szobor megkoszorúzása volt. Ugyanazon a napon, 1937. szeptember 25-én – a gimnázium államosításának 50. évfordulója alkalmából  – a vármegyeháza dísztermében rendezett műsoros gálaesten leplezték le Chiovini Ferenc (1899-1981) festőművésznek, a gimnázium öregdiákjának a költőről készített életnagyságú portréját. Az ünnepi műsoros est bevételéből fedezte az intézmény a Verseghy-kép költségeit.

A második világháborúban a festmény megsemmisült. Az utókornak a jubileumi tanév értesítőjét illusztráló fénykép őrizte meg Chiovini olajképét. Az 1944. augusztus 20-i bombázás megrongálta a költő sírját is, amelynek gondozását a gimnázium és a Verseghy Irodalmi Kör hatáskörébe utalta a hatóság.

A gimnázium nevelőtestülete a szülői munkaközösség, a Volt Diákok Baráti Köre a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetével közösen készíttetett új síremléket Verseghy Ferencnek. A sírkőavatásra az I. Verseghy Diáknapok rendezvénysorozatának keretén belül került sor 1966. április 4-én, ahol Valkó Mihály mondott ünnepi beszédet.

 

A városban felállított emléktáblák közül az első az iskola épületén kapott helyett. Szolnok Város Tanácsa és a gimnázium, négy évvel korábban, 1962. december 20-án, Verseghy Ferenc halálának 140. évfordulója alkalmából avatta fel a névadó emléktábláját az iskolaépület falán. Az ünnepségen Hack Márton igazgató tartott beszédet.

1993 őszén a Verseghy-emlékülés első napját a Városi Művelődési Központban a Verseghy Ferenc Gimnázium tanulóinak ünnepi műsora zárta “Verseghy és a verseghysták” címmel.  A diákok a program első részében Verseghy perét mutatták be.  Hol a színfalak mögül, hol a nézőtérről harsant fel a Marseillaise. Szinte valóságosan idézve azt a hatást, amit e mű a maga korában kiválthatott.  

Az est második része egy színes seregszemle volt, amelyet Bodor Mária, Nagyné Matolcsi Éva, Rigó Éva és Valkó Mihály állított össze. A díszleteket Tóth Lajos művésztanár tervezte. Nagy sikere volt többek között a francia nyelven bemutatott Kis hercegnek és a finálénak,  amikor a gimnázium tanárikara adta elő Orff Taps rondó című művét.

1995 tavaszán a magyar jakobinus mozgalom tragikus lezárásának 200. évfordulója alkalmából Szolnokon rendezett megemlékezés keretén belül került sor a Batsányi Jánosról elnevezett csongrádi és tapolcai, a Kazinczy Ferenc nevét viselő győri, a Hajnóczy Józsefről elnevezett tiszaföldvári és a Verseghy Ferenc nevét viselő szolnoki középiskolák művészeti csoportjainak bemutatójára a Városi Művelődési Központban. A fenti iskolák diákjai pedig a kor irodalmáról és történelméről szerzett tudásukat is összemérték a Verseghy Ferenc Gimnázium dísztermében megtartott vetélkedőn.

1997. szeptember 18-án a gimnázium irodalmi színpada, a Verseghy és kora elnevezésű emlékünnepséghez kapcsolódva idézte meg Verseghy Ferenc szellemét az iskola könyvtárában rögtönzött színpadon. “Valkó Mihály összeállítása színdarabszerűen szólt a korról, Verseghy művei alapján, s mutatta be kihallgatását. Szemléletes módon járult így hozzá a Verseghy-kép kiteljesítéséhez, árnyalásához. A közönség tetszéssel fogadta a produkciót, s a vendéglátás nyomán (teát, süteményt, gyümölcsöt szolgáltak föl) maga is mintegy szereplőjévé vált a gróf kastélyában rendezett összejövetelnek.” – számolt be az előadásról Bistey András az Új Néplap hasábjain.

Az iskola 2004 tavaszán, a névadó születésnapjának tiszteletére az 1962-ben állított márványtábla fölé elhelyezte Verseghy Ferenc domborművét.

A majdnem egész alakos bronz relief Pogány Gábor Benő, szolnoki szobrászművész alkotása.

A gimnázium épületének utcai homlokzatán található két emlékjel az iskolai megemlékezések állandó helyszíne minden év április 3-án, Verseghy Ferenc születésének évfordulóján.

 

Verseghy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen 2007. április 3-án a gimnáziumban, majd a Verseghy Ferenc Könyvtárban Valkó Mihály Szalon a XVIII. század végén és A “ferences” barát című jeleneteit mutattak be az iskola színjátszóköre.

A ballagási ünnepség keretében a végzős diákok megkoszorúzzák az iskolai Verseghy-emléktáblát és a közeli Verseghy parkban található szobornál is tiszteletüket teszik.

Tovább a Verseghy Ferenc Gimnázium honlapjára >>