Szolnokon a tudós-költő nevét viseli az egyik nagy múltú gimnázium és a megyei könyvtár. E két intézmény mellett közterek is őrzik emlékét.
A város képviselő-testülete 1878-ban elhatározta, hogy Verseghy Ferencről utcát neveznek el. Erre azokban 1894-ig várni kellett. Abban az évben nagyobb névváltoztatásokra került sor, amikor neves irodalmi és történelmi szereplőkről neveztek el szolnoki köztereket. A közgyűlés márciusi határozatban döntött arról, hogy a régi Vár utcának Verseghy nevét adta. (Korábban egy kisebb utca viselte Verseghy nevét, amelyet ekkor Bástya utcának neveztek el.)
A két világháború között Tisza partján felépített szálloda mellett kialakított Versailles-i stílusú park pedig, amely 1990-ben – a korábbi pártállam hatalmát jelképező elnevezések megváltoztatása és a régi utcanevek részleges visszaállításával – a Marx parkot
pedig Verseghy park elnevezésre változtatták meg. A névadásban szerepet játszott, hogy a Szolnok neves szülöttjének szobra az 1930-as évektől ebben a parkban állt.
Verseghy Ferenc földi maradványait 1931 őszén helyezték örök nyugalomra szülőhelyén. Egy évvel később,1932 novemberében kapott tégla talapzatú síremléket. A díszsírhely felett ma látható sírkövet 1966. április 4-én avatták fel.
Verseghy Ferenc márvány talapzaton álló bronz mellszobrot 1934. szeptember 30-án leplezték le a Tisza Szálló mögötti parkban.
A szobor a Párizsi Világkiállításon Grand Prix-díjat nyert Borbereki Kováts Zoltán (1907—1992) alkotása, aki a Szolnoki Művésztelep szobrászművésze volt.
Szolnok Város Tanácsa és a Verseghy Ferenc Gimnázium által készített emléktábla. A költő halálának 140. évfordulója alkalmából leplezték le 1962. december 20-án az iskola utcai homlokzatán. A tábla felirata: “Az egykor itt állott sóházak egyikében született /
1757. április 3-án / VERSEGHY FERENC / költő és nyelvtudós, aki Martinovics / forradalmi / mozgalmában való részvételéért, a Marseillaise / magyar fordításáért közel 9 évi várfogságot / szenvedett. / Az emléktáblát halálának 140 éves évfordulójára állította / Szolnok város tanácsa és a Verseghy Gimnázium”
Verseghy domborműve Pogány Gábor Benő alkotása, amelyet 2004. április 2-án avattak fel. A Verseghy Ferenc Gimnázium utcai homlokzatán kapott helyet a relief, amelyen Verseghy alakja mellett a Külső Szolnok című vers kezdő sora látható.
Verseghy Ferenc születésének 250. évfordulójának tiszteletére a Verseghy Kör és a Verseghy Könyvtár emléktáblát avatott a könyvtár Kossuth téri főbejáratánál 2007 tavaszán. Az emléktáblát dr. Király Ferenc, a Verseghy Kör elnöke leplezte le.
A márványtáblán Verseghy Külső Szolnok című verséből vett rövid idézet olvasható.
Az emléktábla a megemlékezések állandó színhelye lett az elmúlt egy évtizedben.
Simon Ferenc (1922-2015) szobrászművész domborműve a Verseghy Ferenc Könyvtár épületében és a Szolnoki Pantheonban is elhelyezésre került a városi emlékünnepségekhez kapcsolódva 2007 áprilisában.