Szolnok

“Hamva itthon már, hazajött Budárul,
Híre fennen száll, az időt lebírva,
S büszke szívnek szent tanu
ságot árul
Verseghy sírja.
Domborult hantját – honi városának
Ifja-ápold, sírja elé kijárva,
S drága emlékét te fogadd Muzsának,
Szolnoki hárfa.”

Kiss Gábor: Szolnoki hárfa (1931)

Elek György 1862. február 16-án, Verseghy Ferenc a költő halálának közelgő 40. évfordulójára való tekintettel ajánlotta a Kaszinónak Verseghy emlékének megörökítését. Akkor el is fogadták az indítványt és a kaszinó részére arcképének megfestését is megrendelték. Ez a nemes kezdeményezés azonban feledésbe ment, s csak közel 20 évvel később került újra napirendre.

Négyessy Lászlónak, a szolnoki főgimnázium tanárának a főgimnázium évkönyvében 1889-ben megjelent értekezése Verseghy Ferencről mint versújítóról, már azt mutatja, hogy a város értelmiségének legjobbjai magukhoz közel állónak érezték a város költő szülöttének szellemi hagyatékát. Ettől kezdve az iskola tanárai és tanulói lettek a költő emlékének legszorgalmasabb ápolói.

Az iskola önképzőköre pedig, amely 8 évi szünetelés után Balogh Péter tanár felügyeletével 1895. október 4-én alakult újjá, felvette Verseghy Ferenc nevét. Az 1922/23-as tanévtől kezdődően már az egész iskola a Verseghy Ferenc főgimnázium nevet viseli. Ide nyúlik tehát vissza,  ide nyúlik vissza az a kegyeletes szokás, hogy az iskola növendékei azóta is valamilyen formában megemlékeznek névadójukról.

A gimnázium tudós tanárai és a diákok mellett a város értelmiségének körében elindult egy olyan kezdeményezés, amely két évtizeden át rányomta bélyegét Szolnok szellemi és kulturális életére. 1926. június 9-én a vármegyeháza nagytermében összehívott közgyűlés elfogadta a Verseghy Irodalmi Kör alapszabályát és megválasztotta tisztikarát.  Két év múlva pedig – a kormányhatósági jóváhagyás megérkeztével – a kör megtarthassa első választmányi ülését.

Verseghy kultuszának ápolását a rendszeresen megtartott irodalmi estek, matinék és más irodalmi társaságokkal közösen rendezett gyűlések, székfoglalók jelentették, valamint minden év november 1-jén lezajló kegyeletes ünnepségek a költő sírjánál a középiskolás fiatalság részvételével.

Az 1930-as években Verseghy-kultusz újabb hulláma összefüggésben volt Verseghy hamvainak hazaszállíttatása volt. Az 1931-ben kiürítésre kerülő vízivárosi temetőből a főváros kiadta a költő hamvait azzal a feltétellel, ha Szolnok örökös díszsírhelyet ad és vállalja a sír gondozását és föléje méltó síremléket emel.  Így került sor 1931. november 8-án a hányatott sorsú költő hamvainak újratemetésére.

A személyi kultusz évei nem kedveztek a Verseghy-kultusz ápolásának. Az irodalmi kör – mint minden egyesület – elhalt, a gimnázium nevét megváltoztatták, nagy hagyományú önképzőköréből irodalmi szakkör lett.

1952-ben a megyei könyvtár létrehozásával Szolnok kulturális életében jelentős átrendeződés ment végbe. A bibliotéka 1954-ben vette fel Verseghy Ferenc nevét.

A Verseghy-kultusz ápolásában újabb fordulatot a költő születésének 200. évfordulója hozott 1957-ben. A könyvtár tette meg a következő lépést az irányban, hogy újabb méltó emlékjelet adjon névadójáról és a  múzeummal közös kiadványokat jelentetett meg. Majd az 1970-es évektől napjainkig három területen is: tudományos ülésszakok, nyelvművelő versenyek szervezésével, valamint egy fordítói munkacsoport létrehozásával és Verseghy Ferenc műveinek közreadásával munkálkodik a névadó szellemi örökségének megőrzésében és a jövő nemzedékének való átörökítésében.

1966. tavaszán, április 3-5. között rendezte meg Szolnok Város Tanácsa és a Verseghy Ferenc Gimnázium első ízben a Verseghy Diáknapokat. Szurmay Ernő, mint a Városi Tanács akkori elnökhelyettese a díjkiosztó ünnepségen mondott beszédében kiemelte: “A Verseghy Diáknapok… nagyszerű demonstrációját adta haladó hagyományaink megbecsülésének, a magyar szellem megújhodásában, európai szintre emelésében döntő szerepet játszó Verseghy Ferenc iránti kegyeletnek és az őt szülővárosában joggal megillető tiszteletnek.”

Az évtizedek óta a városban működő Szolnok Megyei Nyomdaipari Vállalat 1988-ban vette fel a tudós-költő nevét. A névválasztás mellett számos Verseghy-kiadvány közreadásában működtek közre.

A rendszerváltást követően a lokálpatrióta civil szervezetek is újjáéledtek. 1993-ban alakult meg a Verseghy Kör, amely kulturális rendezvények szervezésével, emlékjelek felállításával és kiadványok közreadásával járul hozza a szolnoki Verseghy-kultusz ápolásához.

2014 óta pedig Verseghy Ferenc szellemi hagyatéka felett szülővárosa úgy kíván őrködni, hogy beemelte kiemelkedő kulturális örökségeinek sorába.