Nyelvművelő verseny

Könyvtárunk Verseghy Ferenc munkásságára épített tudományos és népszerűsítő tevékenységének egyik fontos alapköve a gyermekek számára indított — és 28 évig folyamatosan meghirdetett — Verseghy nyelvművelő verseny.
A versenyt megálmodó könyvtárosok 1976-ban a nyelvi ismeretterjesztésnek egy új formáját alakították ki, amely a gyermekek számára anyanyelvünk örömteli felfedezését jelenti.
Ezt vallva, a Verseghy-verseny meghirdetésével könyvtárunk is részt vállalt a felnövekvő nemzedék anyanyelvi műveltségének fejlesztésében.

A gyermekkönyvtáros szakemberek arra törekedtek, hogy a nyelvművelő verseny komoly szerepet töltsön be anyanyelvünk tudatos használatára, a pontos, szép beszédre nevelésben. A gyermekek anyanyelv iránti természetes kíváncsisága és a nyelvhasználatuk közötti ellentmondás késztette a könyvtárosokat arra, hogy — az iskolai feladatoktól eltérően — az általuk megismert gyermeki érdeklődésre építve mozgalmat indítsanak nyelvünk jobbításáért és gazdagításáért.
A kitalált rendezvényt verseny formájában gondolták megvalósítani.  Nem a nyelvtanórákon szerzett tudást kívánták számon kérni, hanem a tanulók ismereteinek megbízhatóságát tették próbára. A velük való bánni tudás képességét, a tanultak alkotó-gyakorlati alkalmazására nyújtott lehetőséget ez a tudáspróba.

A verseny szervezői arra voltak tehát kíváncsiak, hogy milyen és mit tükröz az általános iskolai korosztálynak a társadalmi környezet hatására kialakult élő nyelve.

A benevezés tanulmányi eredménytől függetlenül, önkéntes volt. Bárki jelentkezhetett, akiben a pályázati felhívás alapján felébredt a kíváncsiság, hogy kipróbálja magát, vizsgáztassa otthonról kapott, az iskolában erősített anyanyelvét.

A gyermekeknek azonban már induláskor teljesítményt kellett felmutatniuk. A részvétel feltétele egy tervszerű gyűjtés volt. Gyermeknyelvi mondókák, csúfolók, dűlő- vagy ragadványnevek, diáknyelvi kifejezések, állat- és növénynevek, olyan szólásmondások, közmondások, vagy nyelvszociológiai vonatkozásai miatt, családnyelvi kifejezések, szavak és szólások összeírása volt esztendőnként egy-egy feladat.

Körükben a feladat nyelvünk megbecsülésének fontos eszközévé vált, mert saját munkájuk eredménye ismertette meg őket mélyebben egy adott nyelvi jelenséggel. S azzal is, hogy gyűjtésüket neves szakemberek dolgozták fel.

A versenyzés menetrendje piramisszerű volt. A benevező tanulók iskolai válogatón vettek részt. A győztesek a körzeti, majd onnan a megyei é az országos döntőbe jutottak. A válogatók színhelyei mindenütt a könyvtárak: a városok és a megyeszékhelyek gyermekkönyvtárosai szervezték és bonyolították le a versenyeket.
Az egyes fordulókon a gyerekek 12-14 kérdésből álló írásbeli feladatot fejtettek meg és fogalmazást írtak, majd elmondtak egy szóbeli fogalmazást és különböző (általános műveltségükről, stílusukról, szókincsük változatosságáról, helyesírási készségükről képet adó) villámkérdésekre válaszoltak. Az írásban és szóban összegyűjthető maximális pont 50-50% -os arányú volt.

Ez a bírólóbizottság működött közre minden fordulóban. Mindig az összes feladatmegfejtést vetette egybe. Így valóban a legjobbakat tudta kiválogatni.

A feladványok megoldásán kívül írásban és szóban összefüggően is kellett fogalmazniuk a résztvevőknek. Eleinte ez bonyolult a legnehezebbnek. Írásban többnyire az egyéni hangot mellőző, sematikus munkák születtek, szóban pedig: a felkészülési idő alatt leírt szövegeket olvasták fel szívesebben.

A szervezők számára évről évre a legnehezebb a gyermekekhez közel álló téma és a megfelelő cím kitalálása volt. Olyat, amelynek kifejtésekor önmagukat adhatták, gondolataikat “egyénileg” rögzíthették, a saját hangjukon szólalhassanak meg.

A Verseghy nyelvművelő verseny feladatait az első esztendőkben maguk a gyermekkönyvtárosok fogalmazták Pápayné Kemenczei Judit vezetésével. Később nyelvészeket kértek fel, hogy tevékeny közreműködésükkel könnyítsenek munkájukon. Évről évre Szűts László, az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa vállalta az országos döntő feladatainak összeszerkesztését. A gyermekkönyvtárosok munkáját segítette továbbá Hernádi Sándor, az ELTE Tanárképző Főiskola tanára.

A két nyelvésznek szerepe volt a nyelvművelő versenyhez kötődő munkafüzetek megjelentetésében. A tanárok és a diákok lelkesedését is növelte, hogy munkájukat tudós szakemberek dolgozták fel.

A 25 év alatt Bíró Ágnes a MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa, Erdei Iván, Farkas Ferenc, Szende Aladár főiskolai tanárok, Éder Zoltán, Lengyel Klára az ELTE oktatói, valamint szolnoki pedagógusok: Páldi János, Román Béla működtek közre verseny sikeres lebonyolításában. Grétsy László és Balázs Géza nyelvész professzorok, korabeli rádió és televíziós nyelvművelő műsorok szellemi gazdái is részt vettek zsűri elnökként.

1976-ban az első verseny csak szolnoki diákok számára volt meghirdetve, majd a következő tíz évben már a megye általános iskolásaihoz fordultak a szervezők. Amikor pedig már a szervezésben kellő tapasztalatot szereztek, 1987-ben országos felhívást tettek közzé, amely kedvező visszhangot váltott váltott ki. Tizenhat megye és a főváros csaknem hatvan általános iskolása érkezett Szolnokra, az országos döntőre. 1989-től a szomszéd országokból is érkeztek versenyzők.

1990-ben országos döntőbe Kárpátaljáról, Szlovákiából, Jugoszláviából és Burgenlandiról összesen tizenkét tanuló érkezett Szolnokra.

Az 1990-es évek második felében még Svédországból is volt jelentkező. 2001-ben Jugoszláviából Ada, Mohol, Ürményháza, Romániából Arad, Nagybánya, Sepsiszentgyörgy és Szalacs, Szlovákiából Felsőszeli, Fülek és Rimaszombat magyar diákjainak képviselői érkeztek a versenyre.

1990-ben a vörösberényi általános iskolában Verseghy-kör alakult, amelynek tagjai a Versenyi Nyelvművelő Versenyre való felkészülést tűzték ki célul maguk elé. Abban az évben hasonló kezdeményezéssel jött létre az Anyanyelvápolók Szövetségének helyi csoportja a szolnoki Tallinn Általános Iskolában. A tanárokat és szülőket tömörítő szervezet  jó példával, felvilágosító munkával, nyelvművelő kezdeményezésekben való részvétellel kívántak tenni nemzeti kincsünkért, anyanyelvünkért.

A verseny hamar az anyanyelvi oktatás mércéjévé vált és tekintélyt szerzett magának a magyartanárok és az iskolák előtt. A lebonyolításnak a módjával néhány év alatt sikerült elérniük azt, hogy a benevező tanulók száma az 1000 főt is meghaladta évente. Az általános iskolások körében valóban mozgalommá vált a nyelvművelés.

Az 1970-es és 1980-as években a Verseghy nyelvművelő versenyen kiemelkedően szerepelt általános iskolások olvasótábor részesei lehetettek Zebegényben.

Több foglalkozást írók — Lázár Ervin, Fábián Zoltán. Gyurkovics Tibor — és a Móra Kiadó munkatársai vezetettek, de a tábor vendégei közt van előadóművész, rajzfilmes, csillagász, népművész is.

1989-től 2000-ig a döntőt egyhetes nyelvi-művelődési tábor előzte meg, ahol a hazaiak és a határon kívüliek kiscsoportba készültek az utolsó két döntő napra. A gyerekek anyanyelvi foglalkozásokon,  közös műsoros  eseményeken,  színes szabadidős programokon vehettek részt. Az első évben a Tisza Antal Úttörőház játékos kaszinót szervezett a táborhoz kapcsolódóan, ahol a gyerekek ügyeskedhettek, a felnőttek pedig baráti találkozón folytathattak eszmecserét.

A kiscsoportos foglalkozások lebonyolításába a Verseghy Ferenc Könyvtár munkatársai számíthattak a szolnoki pedagógusok segítségére is. Molnárné Szilvási Ágnes, a Kodály Zoltán Általános Iskola magyar-könyvtár szakos tanára több alkalommal is részt vállalt a táborvezetők munkájában.

A vakációs élményeken kívül itt információcserére is lehetőség nyílt a diákok között. A jugoszláviai háború  idején  például  a  magyar gyerekek az érintett területekről jött társaik megdöbbentő beszámolóiból értesülhettek az ottani helyzetről.

Az 1990-es évek elején már az általános iskolai tanároknak is hirdettek pályázatot, amelyben a nyelvtanítást megújító módszerek bemutatását és értékelését kérték. A legjobb pályamunkákat meg is jelentették a megyei könyvtár gondozásában.

1993 őszén megindult a Verseghy Akadémia. A négy féléves kurzuson az általános iskolai tanárok gazdagíthatták anyanyelv-tanítási és módszertani ismereteiket. A képzést Hernádi Sándor vezette.
A több ezer gyerek szereplése anyanyelv-tanítás tükrévé vált. A verseny majdnem harminc évének nyelvpedagógiai tapasztalatai és tanulságai számos cikkben kerültek lejegyzésre az Édes Anyanyelvünk és a Magyar Nyelvőr szakfolyóiratokban.

A verseny szervezői közreadták tapasztalataikat. 1989-ben és 1990-ben jelent meg a Verseghy Ferenc Könyvtár gondozásában jelent meg egy példatár és egy gyermekeknek szóló munkafüzet. Pápayné Kemenczey Judit is több könyvtáros konferencián,  tanulmánykötetben és szakfolyóiratban fejtette ki a Verseghy nyelvművelő verseny eredményeit. 1995-ben a Verseghy Körben Az olvasás-szövegértés avagy miért fáj a mosónők feje a vasalástól? címmel tartotta meg székfoglaló előadását, amelyben a Verseghy nyelvművelő verseny tapasztalatait foglalta össze.

1989 májusában a Magyar Televízió híradója is tudósított a Verseghy Nyelvművelő verseny döntőjéről. 1991-ben az újvidéki Magyar Szó is beszámolt a nemzetközivé vált anyanyelvi vetélkedőről. A Magyar Rádió szolnoki körzeti szerkesztősége Szópárbaj – Aktuális párbeszéd című műsorában a Verseghy nyelvművelő verseny győzteseivel készített beszélgetést az 1990-es években. A Hírvidék, a helyi stúdió műsorát 1994-ben a Petőfi Rádió is közvetítette, ahol beszámoltak a nyelvművelő verseny döntőjéről. 1999-ben Balázs Géza nyelvész a Duna Televízió stábjával forgatott Szolnokon a Csillagjel című rovat számára, amelynek szeptemberi adásában Verseghy Ferenc helyi kultuszát mutatták be, többek között a nyelvművelő versenyről is említés tettek a műsor készítői.

Bizonyára ezek a több évtizedes tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy Kopiás Sándor egykori népművelő, Szolnok város közművelődési szakreferense 1990-ben felvetette egy Anyanyelvi Központ létrehozásának ötletét Szolnokon. A Verseghy-kultusz ápolását és az anyanyelvi kultúra országos módszertani gondozását egy magas színvonalú intézmény megalapításával kívánta szolgálni. Egy olyan műhelyt álmodott meg, amely felvállalná a magyar nyelvkultúra céltudatos, összehangolt fejlesztését, a nyelvművelés szakmai, módszertani segítségét és az egészséges új nyelvi jelenségek népszerűsítését.
Elképzelései szerint a Verseghy Ferenc Anyanyelvi Központ a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetével, valamint a megyei könyvtárral karöltve minden olyan szervezettel és egyesülettel együttműködve tevékenykedve, amely valamilyen módon hivatásának tekinti a magyar szellemiség ápolását. A létrehozandó intézmény az iskolákkal alakított volna ki szorosabb munkakapcsolatot az ifjúság anyanyelvi kultúrájának csiszolása érdekében, a pedagógusok alkotó jellegű közreműködésével. Kópiás Sándor a központ finanszírozására számításba vette a Soros Alapítvány és a Magyarok Világszövetségének esetleges anyagi támogatását is, valamint az egyházak és üzlet emberek mecénásként való felkérését. Kópiás Sándor az Édes Anyanyelvünk és a Új Néplap hasábjain megjelent felvetésére a megyei könyvtár és a levéltár akkori vezetői reagáltak olvasói levélben. Horváth Károly és és Botka János örömmel fogadta a javaslatot és reményét fejezte ki, hogy a megyei és városi önkormányzat vezetői is felfigyelnek rá és felkarolják a Verseghy-kultusz és a magyar nyelv ápolásának önálló intézménnyé avatásának gondolatát.

Bár a központ ötlete csak idea maradt, azonban Verseghy Ferenc emlékének ápolása és az anyanyelvi ismeretterjesztés a megyei és a városi művelődési intézmények fontos célkitűzése maradt.
Az általános iskolás korosztályt megcélzó Verseghy nyelvművelő verseny mozgalma 2002-ben megszakadt. Bízunk benne, hogy még újra feleleveníthető lesz a rendezvények több évtizedes sikere, amely elérte, hogy fiatal versenyzőinek figyelme a tanórán kívül is az anyanyelvükre irányuljon.
Egy emberöltő telt el első megrendezése óta. “A jövő magyar nyelve olyan lesz, ahogyan a mostani tizenévesek beszélik” – mondta Grétsy László 2001-ben a 25. jubileumi verseny eredményhirdetésén. Ezért fontos a nyelvművelés a körükben, ezért is volt hasznos ez a verseny.

 

Köszönettel tartozunk annak a könyvtáros nemzedéknek, akik 25 éven keresztül fáradhatatlanul szervezték a versenyt. Munkájukkal nemcsak a gyermekek nyelvi műveltségének gyarapításához járultak hozzá, hanem a maga nemében országosan is egyedülálló nyelvművelő verseny tartotta elevenen Verseghy nyelvészi munkásságát.

Az ezredfordulón a középiskolások felé fordult a szervezők figyelme. A Verseghy Ferenc Könyvtár, a Verseghy Kör és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Jász-Nagykun-Szolnok megyei tagozata írt ki esszéíró pályázatot a város középiskolás tanulói számára. A verseny eredményhirdetésére a Verseghy-emlékülések alkalmával került sor, azzal a céllal, hogy ezt a korosztályt nemcsak passzív hallgatója, hanem tevékeny részese legyen az ötévenként ismétlődő tudományos ülésszakoknak.

2002-ben olyan pályatételeket hirdettek meg, amelyek nem annyira nagyobb igényű kutató munkára, hanem önálló gondolkodásra, koruknak megfelelő véleményalkotásra késztettek a tanulókat.

A Külső-Szolnok, Az igaz bölcs és egy, a Rikóti Mátyásból vett idézet értelmezésén kívül a pályázók hangot adhattak a szülő- és lakóhelyüket jelentő Szolnok városához való viszonyuknak. Kifejthették véleményüket arról, milyen üzenete lehet Verseghynek a mai ifjúsághoz és mondandójukba beleszőhették egyéni életszemléletüket is. Rámutathattak továbbá azokra a nyelvi-stilisztikai változásokra, amelyek az említett művek megírása óta nyelvünkben végbementek.
A kidolgozandó tárgykörök a beérkezett közel negyven pályamű tanúsága szerint valóban felkeltették a fiatalok érdeklődését. Ezt tanúsítja, hogy a dolgozatok java elérte, több esetben felül is múlta a 15-17 éves korosztálytól elvárható színvonalat.

Pápayné Kemenczey Judit nyugalmazott gyermekkönyvtáros, a Verseghy Könyvtár egykori könyvtárigazgató-helyettese és dr. Horváth Károlyné, Magyar Irodalomtörténeti Társaság Jász-Nagykun-Szolnok megyei tagozatának elnöke állították össze a feladatokat és a pályaművek zsűrizésében is oroszlánrészt vállaltak.

2007-ben a középiskolások újabb generációja számára is kiírásra került az esszéíróíró pályázat.

A 2012/2013. a pályázat szervezésébe bekapcsolódott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat is. Történelmi és irodalmi esszék mellett néprajzi és művészeti feladatok is szerepeltek a Verseghy és a felvilágosodás korához kapcsolódó verseny kiírásában.

A zsűri elnöke dr. Horváth Károlyné, aki a 2013. április 19-i eredményhirdetésre egy összeállítást készített a legjobb pályaművekből. A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium növendékei közreműködésével színes műsor tette emlékezetessé a névadó évfordulós ünnepségét.
Az 2015/2016. tanévben már általános iskolás tanulók is küldtek be pályamunkát az elsősorban a Verseghy Kör által koordinált pályázatra. A vetélkedő fő szorgalmazója és a zsűri elnöke dr. Sléder Éva nyugdíjas pedagógus, szaktanácsadó volt. Az ünnepélyes eredményhirdetésre 2016. április 4-én került sor a Verseghy Könyvtárban.

Az összeállítás Pápayné Kemenczey Judit: Verseghy nevében – Verseghy szellemében című tanulmánya felhasználásával készült.

A Verseghy éremmel jutalmazott versenyzők

1976-1986

Gödör Zsuzsanna (Szolnok), Mák Helga (Szolnok) Nagy Brigitta (Szolnok), Boros Andrea (Szolnok), Kelemen Katalin (Fegyvernek), Pogány Gyula (Szolnok), Iványi Zsuzsa (Jászberény), Bana Csilla (Abádszalók), Zsolnai Noémi (Zagyvarékas),  Lőrincz Andrea (Szolnok),  Märtz Zsuzsa (Szolnok), Szabó Csilla (Szolnok), Csörgő Emese (Szolnok), Medve Mariann (Jászapáti), Dobos Borbála (Szolnok),  Hegyi Anita (Szolnok), Kindert Judit (Fegyvernek),  Cs. Nagy Éva (Mezőtúr), Csűri Péter (Szajol), Oros Éva (Kisújszállás), Kiss Ibolya (Kunhegyes), Bagi Emília (Jászapáti), Fekete Zoltán (Szolnok), Sturovics Szilvia (Kunhegyes), Konkoly Gabriella (Jászberény), Kovács Anikó (Jászapáti)

1987

5.-6. osztály: Fábián Róbert (Csongrád, Kossuth L. Ált. Iskola), Mészáros Edina (Szeged, Szirmai Alt. Iskola), Kéri Andtás (Budapest, Váci Utcai Alt. Iskola), Velkei Tamás (Törökszentmikiós, Rózsa Téri Ált. Iskola), Almási Szilvia (Békéscsaba, 9. sz. Ált. Iskola), Karsai Kamilla (Kiskunfélegyháza. Darvas J. Ált. Iskola)

7.-8. osztály: Balogh Mónika (Boglárlelle, Ált. Iskola), Czemmel Gyöngyi (Decsi Ált. Iskola), Gálik Sarolta (Szolnok, Koltói úti Áll. Isk.), Hunyadi Szilvia (Debrecen, Szoboszlói úti Ált. Isk.), Kránicz Júlia (Szabadszállás, Ál. Isk.)

1988

5.-6. osztály: Szép János (Szolnok, Mátyás Kir. úti Ált. Iskola), Kovács Zoltán (Marcali, Noszlopy G. Ált. Isk.), Lovas Ilona (Kislőd. Ált. Isk.), Szőke Csaba (Szeged, Madách I. Ált. Iskola), Schmidt Zsófia (Pécs, Jókai Utcai Ált. Isk.)

7.-8. osztály: Pastyik Petra (Dunapataj, Kodály Z. Ált. Isk.), Szüts Dávid (Budapest, Fazekas Gyak. Ált. Isk.), Bene Mónika (Marcali, Noszlopy G. .lt. Iskola), Hajós Zsuzsanna (Tamási, I. sz. .Ált. Iskola),  Szabó Boglárka (Kunhegyes, Dózsa Úti Ált. Iskola)

1989

5.-6. osztály: Benkő Anita (Tiszaladány, Darvas J. Ált. Isk), Havasi András (Cegléd, Várkonyi J. Ált. Isk), Kiss Viktória (Tiszavasvári, Kabay J. Ált. Isk), Bolgár Péter (Budapest III. Mező I. Ált. Isk), Csenki Dóra (Csongrád, Kossuth L. Ált. Isk)

7.-8. osztály: Faragó Noémi (Csongrád, Kossuth L. Ált. Isk.), Nagy Zoltán (Nagykanizsa, Andrejka Ált. Isk.), Kiss Márta (Pécs, JPTE II. sz. Gyak. Ált. Isk.), Szűcs Terézia (Budapest, ELTE Radnóti Gyak. Ált. Isk.), Kóti Zoltán (Berettyóújfalu, 3. sz. Ált. Isk.)

1990

5.-6. osztály: Gervain Judit (Szeged, Juhász Gy. Tanárképző Főiskola 1. sz. Gyakorló Ál. Isk.), Kovács Judit (Sarkad, 1. sz. Ált. Isk), Bolgár Péter (Budapest, III. Mező I. Ált. Isk), Leskó Athéné (Szerencs, Hunvadi Ált. Iskola), Hőltl Eszter (Szentes, Damjanich úti Ált. Isk.)

7.-8. osztály: Szlukovényi Katalin (Győr, Zalka M. Ált. Isk), Péter Erika (Csongrád, Kossuth L. Ált. Isk.), Balázs Mariann (Eger, Gagarin Gyak. Ált. Isk.), Szamos Hajnalka (Albertirsa, Tessedik S. Ált. Isk), Hunvadi Zoltán (Budapest, Patakv tér 34. sz. Ált. Isk.)

1991

5.-6. osztály: Kinyó Ágnes (Csorvás Á.M.K.), Domer Eszter (Eger, 4. sz. Gyak. Ált. Isk.), Osztovits János (Budapest, Fazekas M. Gyak. Ált. Isk), Chilembu Krisztina (Veszprém, Batsányi J. Ált. Isk.), Zagyi Péter (Kengyel, Ált. Iskola), Kovács Katalin ( Nyíradony, Ált. Isk.)

7.-8. osztály: Szlukovényi Katalin (Győr, Zalka M. Ált. Isk), Petercsák Andrea (Szolnok, Kodály Z. Ált. Isk), Kolozs Borbála (Veszprém, Báthory J. Ált. Isk), Szalkay Krisztina ( Érd. Bolyai János Ált. Isk), Bársony Gábor (Budapest, Alkotás Úti Ált. Isk.)

1992

5.-6. osztály: Nagy Ádám (Győr, Gyárvárosi Ált. Isk.), Horváth Richárd (Kaposvár, Béke úti Ált. Isk.), Kinyó Ágnes (Csorvás, István Király Ált. Isk.), Buczkó Anett (Eger, Bartók B. úti Alt. Isk.), Petia Csaba (Székesfehérvár, Hétvezér téri Ált. Isk.)

7.-8. osztály: Deme Fruzsina (Kunhegyes, Kossuth úti Ált. Isk), Simon Erzsébet (Zalaegerszeg,  Pais Dezső Ált. Isk.), Rosner Krisztina (Szabadszállás, Petőfi S. Ált. Isk.), Csikós Idikó ( Szeged, Lidice téri Ált. Isk.), Krizsai Renáta (Budapest, Alkotás úti Ált. Isk.)

 

1993

5.-6. osztály: Mayer Edina (Izsák, Bányai Júlia Gimnázium ), Tóth Judit (Csetény, Körzeti Ált. Isk), Cseni Zsófia (Nagykanizsa, Körösi Csorna Ált. Isk.), Kürtösi Erika (Komárom. Klapka Gy. Ált. Isk.), Tisza Katalin (Marosvásárhely)

7.-8. osztály: Domer Eszter (Eger. 4. sz. Gyak. Ált. Isk.), Bakos Adrienn (Encs, Kazinczy Ált. Isk.), Horváth Richárd (Kaposvár, Tanítóképz Főisk. Gyak. Ált. Isk.), Buzek Anett ( Nagykanizsa, Körösi Csorna Ált. Isk.), Udvorka Krisztina (Budapest, Vörösmarty M. Ált. Isk.) Veszprémi Andrea (Győr, Gyárvárosi Ált. Isk.), Chilembu Krisztina (Tapolca,  Batsányi Ált. Isk.)

1994

5.-6. osztály: Kovács Gergely (Tiszafüred, Kossuth Gimn.), Dömény Ágnes (Nagykőrös, Kossuth L. Ált. Isk.), Sléber Edina (Veszprém. Kossuth L. Ált. Isk.), Andor Ágnes (Szekszárd, Dienes Valéria Ált. Isk.), Kakas Ármin (Kecskemét, Bányai Júlia Gimn. ), Petraskó Judit (Tiszaföldvár, Ószőlő Ált. Isk.), Székely István (Nagybánya )

7.-8. osztály: Petia Csaba (Székesfehérvár, Hétvezér téri Ált. Isk.), Varga Péter (Komárom, Petőfi .Ált. Isk.), Weiczer Veronika (Csorvás, Á.M.K. ), Bókony Veronika (Nemesvámos, Rózsa úti Ált. Isk), Horváth Richárd (Kaposvár, Cs.V.M. Tanítóképző Főiskola Gyak. Ált Isk.)

1995

5.-6. osztály: Kovács Gergely (Tiszafüred, Kossuth Gimn.),  Bartha Zonga Boglárka (Nagykőrös, Kossuth Ált. Isk.), Bárdos Dóra (Kézdivásárhely), Pintér Miklós  (Balatonboglár, Ált. Isk.), Osztrovszki Györgyi (Kisvárda, Vári E. Ált. Isk.)

7.-8. osztály: Kun Ágota (Kézdivásárhely), Böckény Ildikó (Tiszafüred, Kossuth Gimn.), Farkas Imola (Kézdivásárhely), Lipták Dániel (Gyula, Karácsonyi J. Katolikus Ált. Isk.), Dömény Ágnes (Nagykőrös, Kossuth Ált. Isk.), Kurtósi Erika (Komárom, Klapka Ált. Isk.)

1996

5.-6. osztály: Szilágyi Péter (Szolnok, Hermán O. Ált. Isk.), Madarász Márta (Mezőtúr, Kossuth Úti Ált. Isk.), Horváth Anikó (Szeged, Odessza II. Ált. Isk.), Vida Virág Ágnes (Kaposvár Cs. V. M. Tanítóképző), Török Andrea ( Zalaegerszeg, Kilián Gy. Ált. Isk.)

7.-8. osztály: Dömény Ágnes (Nagykőrös, Kossuth Ált. Isk.), Nagy Tünde (Kisvárda, Vári Emil Ált. Isk.), Pacsi Judit (Szentgotthárd. Arany J. .Ált. Isk.), Horváth Orsolya (Zalaegerszeg, Kilián Ált. Isk.), Gaál A. Márton (Győr, Kazinczy Gimn.)

1997

5.-6. osztály: Teremi Kinga (Túrkeve, Kossuth L. Ált. Isk.), Babós Noémi (Kézdivásárhely), Molnár Judit (Budapest, Petőfi S. Ált. Isk. és Gimn.), Tóth Anett (Szeged, Arany J. Ált. Isk),  Mirzah Sinda (Kisvárda, Vári E. Ált. Isk.)

7.-8. osztály: Bárdos Dóra (Cegléd, Kossuth L. Gimn.), Szilágyi Péter (Szolnok, Hermán O. Ált. Isk.), Tóth Alpár (Kézdivásárhely), Hóbor Sándor (Eger, Dobó l. Gimn.), Horváth Anikó (Szeged, Odessza II. sz. Ált. Isk.), Santavecz Beatrix (Pusztaszabolcs, Velinszky L. Gimn. és Szakközépisk.)

 

1998

5.-6. osztály: Tóth Anett (Szeged, Arany J. Ált. Isk.), Vörös Anita ( Komárom, Petőfi S. Ált. Isk), Teremi Kinga (Túrkeve, Kossuth L. Ált. Isk), Kulcsár Nóra (Eger, Dobó I. Gimn.), Bognár Judit (Veszprém, Vetési A. Gimn.)

7.-8. osztály: Somogyi Katalin (Kőszeg, Központi Ált. Isk), Kovács Gábor (Szolnok, Belvárosi Ált. Isk.), Tóth Katinka  (Szekszárd, Dienes Valéria Ált. Isk.), Török Andrea (Zalaegerszeg. Kilián Gy. Ált. Isk.), Pozbai Viola (Miskolc, Földes Ferenc Gimn.)

 

1999

5.-6. osztály: Tisza Gabriella (Mátészalka, Széchenyi 1. Ált Isk.), Bujdosó Ágnes (Füzesgyarmat Kossuth L. .Ált. Isk.), Petrik Csilla (Miskolc, Jókai M. Ált. Isk.), Bitai Tamás  (Szekszárd, Dienes V. Ált. Isk.), Magyar Zsuzsanna (Tiszafüred, Kossuth L. Ált. Isk.)

7.-8. osztály: Teremi Kinga (Túrkeve, Kossuth L. Ált. Isk.), Pozsik Darinka Nóra (Zalaegerszeg, Ady E. Művészeti Ált. Isk.), Molnár Judit (Budapest, Petőfi S. Ált. Isk.), Treiber Daniál (Szolnok, Fiumei Úti Ált. Isk.), Babos Noémi ( Kézdivásárhely)

2000

5.-6. osztály: Szarvas Attila (Eger, Dobó I. Gimnázium), Iller Barbara (Győr, Gárdonyi G. Ált. Isk.), Klujber Balázs (Ács, Gárdonyi G. Ált Isk.), Petrik Csilla (Miskolc, Jókai M. Ált. Isk.), Szalontai Nikolett (Szeged, Tarján III. sz. Ált. Isk.)

7.-8. osztály: Tóth Anett (Szeged, Radnóti M. Kísérleti Gimn.), Teremi Kinga (Túrkeve, Kossuth L. Ált. Isk.), Münnich Zsófia (Debrecen, Hatvani I. Ált. Isk.), Kiss Veronika (Tapolca, Batsányi J. Ált. Isk.), Kulcsár Nóra (Eger. Dobó I. Gimn.)

2001

5.-6. osztály: Ságvári Kinga Fanni (Szekszárd, Dienes Valéria Ált. Isk), Szeles Annamária (Szeged, Tarjánváros III. sz. Ált. Isk.), Csőke József (Szabadszállás, Petőfi Sándor Ált. Isk.), Marton Eszter (Komárom, Feszty Á. Ált. Isk.), Pándi Tünde (Szeghalom, Ált. Isk.)

7.-8. osztály: Magyar Zsuzsanna (Tiszafüred, Kossuth Gimn.), Dobó Kocsis Veronika (Pápa, Erkel Ferenc Ált. Isk.), Reisinger Tímea (Szekszárd, Garay J. Gimn.), Petrik Csilla (Miskolc, Jókai Mór Iskola), Bujdosó Ágnes (Füzesgyarmat, Kossuth L. Ált. Isk.)

Irodalom:

25 éves a Verseghy Nyelvművelő Verseny. Szolnok, 2001.

Verseghy Nyelvművelő Verseny. Szolnok, 1989.

Verseghy Nyelvművelő Verseny : munkafüzet. Szolnok, 1990.

Verseghy Nyelvművelő Verseny : nyelvművelő feladatok és játékok. Szolnok, 1992.